Nem ismertem.

Egyszer összeakadtunk mosdóra menet.

Most mégis közelebb áll hozzám, mintha évek óta ismertem volna.

Az első pillanatban, amikor megláttam a nevet az újságban, az jutott eszembe "jaj, ugye nem valami ismerős?!".Aztán itthon elmondtam a családnak.Ismeretlen érzés, aggódni valaki matt, akivel még csak ismerősök sem voltunk, de mégis ez szaggatott belülről.Aztán jött a Tények.Benne az elködösített fotó, és a szaggató érzés bizonyossággá érett.Mindennap elmentem a suliban a tabló előtt, amiről ránevetett az elhaladó diákokra.

Ismerős.

Borzalmas érzés.Semmilyen vers, megemlékezés, gyászbeszéd nem adja vissza azt a fájdalmat, amit egy barát, ismerős, vagy akár egy ismerős idegen halála után érzünk.mert az emberi agy képtelen felfogni, hogy tegnap még köztünk járt, ma már a holtak hosszú seregeinek számát szaporítja, és nincs többé.

Nincs többé.